Altemplomi Temetői Szabályzat

 

A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Tv.) és a végrehajtása tárgyában kiadott 145/1999. (X.1.) Korm. rendelet (a továbbiakban: vhr), valamint a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia által 2015. évben kiadott, a Magyar Katolikus Egyház temetőiről, temetkezési tevékenységéről és a katolikus egyházi szertartás szerinti temetkezésről szóló Szabályzat (a továbbiakban: MKPK Szabályzat) alapján az Esztergom-Belvárosi Szent Péter és Pál Plébánia (székhelye: 2500 Esztergom, IV. Béla király u. 3, a továbbiakban: Plébánia) a tulajdonában levő altemplomi temető, ill. közös urnaőrzési hely, mint egyházi tulajdonú temetkezési emlékhely (a továbbiakban: urnatemető) használatának rendjéről (működéséről) az alábbi szabályzatot (a továbbiakban: szabályzat) alkotja és teszi közzé.

A szabályzat célja

1. §

A szabályzat célja, hogy a Plébánia tulajdonában levő urnatemetőben, zavartalan legyen a temetkezési tevékenység, ezen emlékhely szent jellegének védelme, illetve ennek előmozdítása, az elhunytak illő és tisztességes eltemetése, emlékük méltó megőrzése és ápolása, a kegyeleti jogok érvényesítése.

A szabályzat hatálya

2.§

(1) A szabályzat hatálya kiterjed a Plébániára, mint az urnatemető tulajdonosára, egyben fenntartójára és üzemeltetőjére, továbbá azokra az egyházi és világi személyekre (klerikusok, alkalmazottak, megbízottak), akik az urnatemető fenntartásában, üzemeltetésében és temetkezési szolgáltatási tevékenység végzésében, valamint a katolikus egyházi szertartás szerinti búcsúztatásban bármilyen módon részt vesznek, illetőleg azoknak, akikre nézve e tevékenységek során jogok keletkeznek és kötelezettségek hárulnak.

(2) Az urnatemető az Esztergom Deák Ferenc u. 12. sz alatti 17366 hrsz. Plébániatemplom altemplomában ill. karzatán található, amely a Plébánia kizárólagos tulajdonában áll.

Általános rendelkezések

3. §

(1) A tisztességes és méltó temetés, valamint a halottak nyughelye előtti tiszteletadás joga mindenkit megillet.

(2) Az urnatemetőben – általában – csak annak a halottnak a hamvait tartalmazó urna helyezhető el, akit megkereszteltek.

(3) Nem megkeresztelt halott hamvait tartalmazó urna elhelyezése abban az esetben lehetséges, ha az elhunyt a keresztség felvételére készült, vagy feltehető, hogy megkeresztelték volna. (pl. megkeresztelt szülők halva született, vagy megkeresztelés előtt álló hirtelen meghalt gyermeke).

(4) Engedélyezhető annak a keresztség nélkül meghalt személynek a hamvait tartalmazó urna elhelyezése is, aki életében hathatósan tevékenykedett a katolikus egyház érdekében, illetve javára. Engedélyezhető a nem megkeresztelt halott hamvait tartalmazó urna elhelyezése akkor is, ha maga az eltemetést kérő megkeresztelt személy.

(5) A (3)-(4) bekezdés szerinti esetekben az engedélyt a Plébánia plébánosa írásban adja meg a hamvak elhelyezéséről szóló megállapodás részeként.

A hamvak ill. a sírhely feletti rendelkezési jog

4.§

(1) Az elhunyt személyek hamvainak egyetlen tulajdonosa a Teremtő Isten, aki Krisztus föltámasztásával megmutatta, hogy úr a halál fölött. Ember ezért a hamvak fölött csak rendelkezési jogot gyakorolhat.

(2) A rendelkezési jogot elsődlegesen az gyakorolja, akivel a Plébánia a hamvak elhelyezéséről írásban szerződik. A Plébánia ilyenkor a hamvak fölötti rendelkezési jogot tudomásul veszi, a sírhely fölötti rendelkezési jogot pedig – a közös őrzési helyet kivéve – megadja. A közös őrzési helyet kivéve egy sírhely rendelkezési jogát mindig egy személy gyakorolhatja, ugyanaz, aki az adott sírhelyen lévő egy vagy több személy hamvai fölött is rendelkezési jogot gyakorol – hacsak erről másképp nem rendelkezett egy olyan korábbi megállapodás, amely még a jelen szabályzat hatályba lépése előtt megszületett.

(3) A sírhely fölötti rendelkezési jog gyakorlója jogosult a temetőgondnoksággal egyeztetve a sírhely fedlapján a feliratot elkészíteni és módosítani. Amennyiben ez fizikailag lehetséges, jogosult a sírhelyben újabb személy hamvainak elhelyezéséről szerződni, a sírhelymegváltást meghosszabbítani.

(4) A hamvak fölötti rendelkezési jog birtokosa jogosult adott esetben a hamvakat más temető befogadó nyilatkozata alapján más temetőbe elszállítani.

(5) A (2) pontban megjelölt szerződés mindig tartalmaz nyilatkozatot arra nézve, hogy a rendelkezési jog jogosultja halála esetén kinek kívánja a rendelkezési jogot átadni. Ha ez a nyilatkozat a megnevezett személy esetleges elhalálozása miatt meghiúsul, akkor a jogosult öröklés utáni jogutódja gyakorolhatja a rendelkezési jogot.

(6) A közös őrzési helyen a rendelkezési jogot minden egyes urna esetében külön kell megállapítani. Ugyanakkor a szerződő fél nyilatkozhat úgy is, hogy az urna fölötti rendelkezési jogának gyakorlását halála esetén a Plébániának kívánja átadni. Ebben az esetben a hamvak elszállítására senki nem jogosult.

(7) A közös őrzési hely létesítésének egyik kifejezett célja ideiglenes elhelyezést biztosítani, ha a gyászolók több elhunyt közös temetését tervezik egy későbbi időpontban. Ezért a Plébánia mindig jogosult az ott elhelyezett urnák átrendezésére, természetesen a mindenkori pozíció pontos nyilvántartása mellett.

Átmeneti rendelkezések

5.§

(1) A jelen szabályzat hatályba lépését megelőző összes sírhelyfoglalási megállapodás továbbra is érvényben marad a felek birtokában lévő írásos dokumentumoknak megfelelően. Az azokban külön nem szabályozott kérdésekre vonatkozóan azonban a jelen szabályzat az irányadó (temetőlátogatás rendje, virágok elhelyezése, stb.)

(2) Az 1997. előtt Nagy László plébános úrnál megváltott sírhelyek vonatkozásában a lejárat a hamvak elhelyezésétől számított 100 év. Hitelt érdemlő tanúvallomásokból megállapítható, hogy az urnatemetőt fölújító plébános úr ezt a kedvezményt mindenkinek megadta.

(3) Az 1997 óta megváltott sírhelyek vonatkozásában a lejárat a hamvak elhelyezésétől számított 25 év.

(4) Ha korábban már megváltott sírhelyen új elhunyt hamvait kívánják elhelyezni, arról eseti szerződést kell kötni a 3. § (6) pontja szellemében.

(5) A Plébániatemplom urnatemetőjében koporsós temetkezésre csak a jelen szabályzat hatályba lépését megelőző, de továbbra is érvényes megállapodások alapján van mód. Új koporsós temetkezésről szóló megállapodást a plébánia nem köt, mivel az épület sajátosságai, így a Duna közelsége miatt a meglévő jogok tiszeletben tartásával a régi gyakorlat folyamatos kivezetése szükséges.

Az urnatemető használatának,

a kegyeleti jog gyakorlásának szabályai

6.§

(1) Az urnatemetőben mindenki az ilyen temetkezési hely funkciójának, csendjének és a kegyeletnek megfelelő magaviseletet köteles tanúsítani. Tilos minden olyan magatartás vagy tevékenység, amely a látogatók körében megbotránkoztatást kelt vagy kelthet, illetve kegyeletsértő, zavarja vagy akadályozza a kegyeleti jog gyakorlását/gyakorolhatóságát.

(2) Az urnatemetőben 10 éven aluli gyermek felügyelet (kísérő) nélkül nem tartózkodhat. Az urnatemetőbe állatot bevinni, beengedni – a vakvezető kutya kivételével – tilos.

7.§

(1) A temetési szertartást követő 8. nap után a virágok, koszorúk az urnatemető rendjének és tisztaságának megőrzése érdekében eltávolíthatók az urnatemetőből.

(2) Előzetes kérés alapján a koszorúkról, virágokról a plébánia eltávolítja a búcsúszalagokat, és azokat egy hónapon belül hivatali időben a Plébánián az eltemettető átveheti.

(3) A temetési szertartásra hozott virágok elhelyezésére elsősorban a Plébániatemplomban van lehetőség. Ezek a Plébánia javára önkéntes adománynak tekintendők, amelyeket a Plébánia köszönettel elfogad, és csak a templom díszítésére használ fel.

(4) Az eltemettető a sekrestyéssel közösen eldöntheti, hogy a virágok a templom főoltárához, melyik mellékoltárához, a templomban található szentképhez, szoborhoz kerüljenek.

(5) Az urnatemető altemplomi részében a temetési szertartást kivéve, élővirág elhelyezésére nincsen mód.

(6) A karzaton kialakított közös őrzési helyen a temetési szertartás részeként sincs mód díszítésre.

(7) Az urnatemető rendjének megóvása érdekében az urnafülke záró(fed)lapján a temetőgondnokság előzetes engedélyével helyezhető el díszítés, virág. Az engedély része az az időtartam, amíg az illető virág kint maradhat.

(8) Engedély nélkül elhelyezett, vagy lejárt engedélyű, hervadt virágok, romlott, méltatlan állapotú tárgyak eltávolítása elsődlegesen az azt elhelyező gyászolók felelőssége, de a temetőgondnoki teendőkkel megbízott plébániai munkatárs is jogosult eltávolítani.

(9) Az urnatemetőben a gyertya, mécses gyújtása során gondosan ügyelni kell a tűzveszélyre. Az urnatemetőben csak teamécses méretű mécsest szabad használni.

8.§

Az urnafülke záró(fed)lapjára a rendelkezési jog birtokosa készítteti el a sírfeliratot, de az egységesség érdekében a plébánossal való egyeztetés alapján.

9.§

A temetési szertartásban a hamvakat tartalmazó urna ravatalozása a Plébániatemplomban, annak főhajójában, vagy az ún. Téli kápolnában, vagy az altemplomban, vagy a karzaton történhet. Ezt a Plébánia vagy a temetkezési szolgáltató végzi el.

Az urnatemető temetési helyeivel, a gazdálkodással

kapcsolatos szabályok, a temetőgondnokság

10.§

(1) Az urnatemetőben a temetési helyek a következők:

a) 1 urna elhelyezésére alkalmas fülke,

b) 2 urna elhelyezésére alkalmas fülke,

c) 1 vagy több urna elhelyezésére alkalmas fülke a temető régebbi részeiben

d) több, mint száz urna elhelyezésére alkalmas közös őrzési hely

e) koporsós helyek, amelyekre régi szerződések vonatkoznak  – vö. 4. § (5)

(2) Az urnafülke megváltási díja az abban elhelyezni kívánt urnák számától és az urnafülkének az urnatemetőben fellelhető helyétől függ.

(3) Az urnatemetőben az urnafülkék használati ideje egységesen 25 év.

(4) Az urnafülke megváltásáért megváltási díjat, újraváltásáért újraváltási díjat kell fizetni. A díjakat a Plébánia határozza meg.

(5) A megváltott és újraváltott urnafülke pontos helyét és a megváltási díját az urnafülke felett rendelkezési jog gyakorlására jogosulttal kötött szerződésben fel kell tüntetni.

(6) A közös őrzési helyen elhelyezett urna talpára az eltemettető fölírja az elhunyt nevét, a Plébánia pedig pontosan nyilvántartja az urna helyzetét.

(7) Az urnatemetővel kapcsolatban vezetett nyilvántartások alapján a hivatalos irodai időben (nyitvatartási idő) a kegyeleti jogokat gyakorolni kívánó által felvilágosítás kérhető megváltott urnafülke fellelhetőségi helyéről. A nyilvántartásokba azonban csak az tekinthet be, akit arra a Tv. feljogosított.

11.§

(1) Az urnatemetővel kapcsolatos gondnoksági feladatokat a plébániairoda, mint temetőgondnokság látja el.

Címe: 2500 Esztergom, IV. Béla király u. 3.

Telefon: 33/898-124

email cím: sztpeterespal@egomnet.hu

A bővebb információk a Plébánia honlapján érhetők el. Honlap: www.belvarosiesztergom.hu

Az ügyfélfogadási időt a Plébánia hirdetőtábláján elhelyezett tájékoztató tartalmazza, de megtudható a Plébánia honlapján is.

Urnafülke felnyitása

12. §

Ha az urnafülkét bármely okból fel kell nyitni [záró(fed)lap levétele], ez minden esetben legalább a temetőgondnokság személyes jelenlétében történhet, amely a felnyitás tényét aláírásával igazolja.

Az urnatemető látogatásának szabályai

13.§

(1) Temetési szertartás alatt az urnatemető látogatásával keletkezett hang(oskodás) vagy egyéb hatás (ének, zene, stb.) nem zavarhatja a szertartást.

(2) Az urnatemető altemplomi része minden nap szabadon látogatható, mivel a rendelkezési jog birtokosai kulcsot kapnak a temető külső, udvari kapujához.

(3) A temető külső, udvari kapuját folyamatosan zárva tartjuk, a látogatók is kötelesek azt be- és kilépésük után újra bezárni, ill. távozásuk után a villanyt lekapcsolni.

(4) A közös őrzési hely csak a temetőgondnoksággal történt egyeztetés alapján, elsősorban Halottak napján és Mindenszentek ünnepén látogatható.

Kegyeleti szolgáltatások feltételei

14. §

(1) A Plébánia ravatalozási szolgáltatást is végez, ezért díjat kell fizetni. A díjat a Plébánia állapítja meg.

(2) Amennyiben a ravatalozás a templomban történik, a kihelyezett hamvak folyamatos őrzése a gyászolók feladata.

A temetési szertartásra felkérés, a szertartást végző

egyházi személyek

15. §

(1) A temetési szertartás megtartására felkérés a temetés ügyintézésével egy időben, vagy külön-külön is történhet a Plébánia Hivatalában ügyfélfogadási időben. Az ügyfélfogadási időt a Plébánia hirdetőtábláján elhelyezett tájékoztató tartalmazza, de megtudható a Plébánia honlapján is.

(2) A katolikus temetési szertartást a Plébánia plébánosa, vagy általa fölkért pap, vagy diakónus, vagy főegyházmegyei temetési engedéllyel bíró személy vagy az eltemettető által felkért más katolikus pap, diakónus, engedéllyel rendelkező személy végezheti, utóbbi a plébános konkrét engedélye alapján.

(3) Nem katolikus keresztény temetési szertartást az eltemettető által felkért protestáns (pl. evangélikus, református) egyházi személy végezheti a plébános konkrét engedélye alapján.

Temetési szertartáson kívüli liturgikus események

rendje az urnatemetőben

16.§

A liturgikus események (ilyen lehet pl. Mindenszentek ünnepén, Halottak napján, emlékmise az urnatemetőben nyugvókért) rendjével kapcsolatban az általános egyházjog az irányadó.

Egyházi személyek nyugvóhelyének gondozása

17.§

Ilyen nyugvóhelyek gondozási feltételeivel kapcsolatban az általános egyházjog az irányadó.

Záró rendelkezések

18. §

(1) Ez a szabályzat 2016. június 10. napján lép hatályba.

(2) A szabályzatot a Plébánia képviselőtestülete 2016. június 6. napján megtartott ülésén megtárgyalta és egyhangúlag elfogadta.

(3) A szabályzatot a Plébánia honlapján közzé kell tenni, és az urnatemető altemplomi részében is ki kell függeszteni.

(4) A szabályzatot az urnafülke feletti rendelkezési jogot szerzővel, illetve az eltemettetővel meg kell ismertetni.

(5) Ebben a szabályzatban nem, vagy nem kellő részletességgel szabályozott kérdésekben a Tv., a vhr., és más világi jogforrások, valamint az MKPK Szabályzat és más egyházi jogforrások vonatkozó rendelkezései az irányadók.

Esztergom, 2016. június 6.

Plébánia képviseletében:

 

Dr. Harmai Gábor
plébános sk.

© 2012 Esztergom Szent Péter és Pál Plébánia Suffusion theme by Sayontan Sinha